hét szentjei 2018

2018

 

 


Április 8.

Vasárnap

Irgalmasság vasárnapja

 

Képtalálat a következőre: „irgalmasság vasárnapja”

Fausztina nővér Jézus diktálására lejegyezte az Isteni Irgalmassággal kapcsolatban mindazon lehetőségeket, melyek a lélekmentés hatékony eszközei. A Napló nyomán az Egyház az Isteni Irgalmasság öt kultuszát engedélyezte:
AZ IRGALMAS JÉZUS KÉPE:
Este, amikor a cellámban voltam, megpillantottam az úr Jézust fehér ruhában. Egyik kezét áldásra emelte, a másikkal megérintette mellén a ruháját. Melléből a ruha nyílásán két ha­talmas sugár tört elő, egy piros és égy halvány…. Kis idő múl­va azt mondta Jézus: “Fess egy képet annak alapján, amit látsz, ezzel az aláírással: Jézusom, bízom Benned” .
„Azt kívánom, hogy a képet…  után az első vasárnapon ünnepélyesen áldják meg. Ez a vasárnap legyen az Irgalmasság ünnepe!”…
Mint feltámadt Üdvözítőt ábrázolja Őt a kép, aki szenvedése és kereszthalála árán megváltott minket.
Krisztusnak ezen a képén jellemző a két sugár.
„A halvány sugár a vizet jelenti, ami a lelket tisztítja meg, a piros a vért, amely a lélek élete…
Boldog, aki ezek árnyékában él.” A lelket a keresztség és bűnbánat szentsége tisztítja meg, és legbőségesebben az Oltáriszentség táplálja. A két sugár tehát a szentségeket és a Szentlélek összes kegyelmét jelenti – amelynek bibliai jelképe
a víz, valamint az új szövetséget Isten és ember között, amelyet Jézus az Ő vére által kötött…
A kép így értelmezett kultuszához az úr különböző ígéreteket fűzött: örök üdvösséget, a keresztény tökéletesség útján nagy előrehaladást, a boldog halál kegyelmét és minden más kegyelmet, melyet az emberek bizalommal kérnek. „A kép által sok kegyelmet fogok kiosztani a lelkeknek, ezért hozzáférhetővé kell tenni minden lélek számára.”

Képtalálat a következőre: „resurrection du christ”


Április 9.

Hétfő

Gyümölcsoltó Boldogasszony

 

 Kapcsolódó kép

Csanádi Albert:

Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepére

Zengjed, nyelv, a szűzi méhnek 
angyali dicséretét, 
melybe szállva ég Királya 
formát öltött, emberét, 
és megszülte férfi nélkül 
Szűzanyánk a gyermekét. 
  
Mennyországnak küldötteként 
Gábor angyal lejöve: 
szűzhöz, kinek nemzetsége 
Dávid király nemzete, 
neveztetik Máriának, 
s Józsefnek a jegyese. 
  
Üdvözlégy, szólt, érintetlen 
s kegyelemmel teljes lány, 
áldott vagy te mindnyájuk közt, 
asszony csak van valahány: 
mert szépséged megkívánta 
atyai bölcs tudomány. 
  
Ő hallgatva míg töprengett, 
mit jelentsen e szózat, 
újra szól az égi küldött 
ismételve e szókat: 
ne félj, ne félj, ó, Mária, 
Istent szülni méltó vagy. 
  
Mert az Úrnál egyedül csak 
te találtál kegyelmet, 
megfogansz és megszülöd majd 
megváltóját embernek, 
Jézus lesz a neve néki, 
ki üdvőzit népeket. 
  
Nagy lesz ő, s a Magasságos 
gyermekének hívatik: 
Istentől majd Dávid atyánk 
trónja néki adatik, 
s Jákob népén, nemzetségén 
örökké uralkodik. 
  
S miként lesz az, kérdi a Szűz, 
mert férfit nem ismerek, 
az angyaltól víg jóslattal 
hangzik rá a felelet: 
Istent szülsz majd, de megtartod 
a szüzességjeleket. 
  
Mert a mennyek országából 
a Szentlélek száll reád, 
akitől a szűzi méhed 
megfoganja a fiát, 
atyjának ki mondhatja majd 
magasságnak az Urát. 
  
S hogy ne kétkedj, ím, rokonod, 
a meddő s élemedett 
Erzsébet is hat hónapja 
hord méhében gyermeket, 
mert az Úr amit kimondott, 
lehetetlen nem lehet. 
  
Legyen nekem igéd szerint, 
mondja Szűz az angyalnak, 
engedelmes lánya vagyok 
a felséges parancsnak, 
s méhe szűzen helyet adott 
az isteni magzatnak.

 


 Április 11.

Szerda

Szent Szaniszló

 

 Kapcsolódó kép

Szent Szaniszló (Szczepanów, 1030/1035 – Krakkó, 1079. április 11.) lengyel püspök és vértanú, Lengyelország védőszentje.

Sírjához kezdetben elsősorban szegények jártak. 1229-ben elindult a szentté avatás. 1253-ban IV. Ince pápa Assisiben szentté avatta. A 14. századtól kezdve a lengyel királyokat Szent Szaniszló sírja mellett koronázták meg. 1594-ben május 7-ére vették fel az ünnepét a Római Kalendáriumban, azonban 1969-ben megemlékezését áthelyezték április 11-ére, mivel a krakkói káptalan halottas könyve alapján ezen a napon szenvedett vértanúságot.


 

 Április 11.

Szerda

Galgáni Szent Gemma 

 

 

Kapcsolódó kép

 

Április 11-én, szerdán, ünnepli az egyház Galgáni Szent Gemma szerzetes ünnepét. Gemma édesanyjától tanult istenismeretet és együtt imádkoztak. Hét éves volt mikor elvesztette hőn szeretett édesanyját és ettől kezdve nehéz élet várt rá. Tizennyolc évesen elvesztette édesapját, majd egyik öccsét és nővérét is. Az öccsével Luiginoval, aki papnak készült mély lelki rokonság fűzte őket össze. Luigino halála után három hónappal Gemmánál súlyos betegséget állapítottak meg nála. Lábadozása alatt ismerte meg Possenti Szent Gábor életét és ő vált lelki vezetőjévé. Lelki vezetőjéhez híven ő is a passzionisták rendjéhez akart csatlakozni, de ezt rossz egészségi állapota miatt nem engedték. 1899 és 1901 között földöntúli látomásokban részesült és imádkozásai közben gyakran jelentek meg a stigmák. Látomásaiban Krisztus, Szűz Mária és őrangyala is megjelent előtte. Más alkalmakkor viszont mintha gonosz szellem szállta volna meg, őrjöngeni kezdett és szétszaggatta rózsafüzérét. Idegenek részéről sok megszólás és gúny érte amit türelemmel viselt. Nagyon sokat fáradozott azért, hogy passzionista zárdát alapítsanak Luccában. Ez azonban csak halála után következett be.

1933-ban avatták boldoggá, 1938-ban pedig szentté. Szentté avatása igen erős ellenállásba ütközött, vallási élményeinek földöntúli természete miatt.


 

Április 15.

Vasárnap

Damján De Veuster

 

Képtalálat a következőre: „Damján De Veuster”

Damján De Veuster (április 15, vasárnap), a leprások apostola és a felebaráti szeretet vértanúja

Példája utánzásra ösztönzött. Két laikus testvér és egy világi pap szegődött társául. 1888-ban megérkeztek az első irgalmas nővérek is Molokaira. Damján ujjongott: “Nyugodtan meghalhatok. Művem jó kezekben van.”

1889. április 15-én éjjel halt meg, 49 éves korában. A leprások egy magas fa alá temették, amely alatt Damján első éjszakáját töltötte Molokain. Sírkövén ez áll:

Áhítatos megemlékezésül a tiszteletre méltó Damján De Veuster atyának, aki a felebaráti szeretet vértanújaként halt meg.”

Damján emléke nem hunyt ki. 1936. május 3-án a “Mercator” belga iskolahajó a nagy misszionárius földi maradványait hazavitte Belgiumba, akit diplomatának kijáró fogadtatásban részesítettek honfitársai. 1994-ben avatták boldoggá. 2005 decemberében pedig 111 jelölt közül a szavazó 25 ezer televíziónéző túlnyomó többsége őt választotta “minden idők legnagyobb belgájának”.


 


Képtalálat a következőre: „húsvétvasárnap”

Minket igaz bűnbánatra vezérelj!


Kapcsolódó kép

Feltámadtam!


Reviczky Gyula: Feltámadás

Fakadnak már a virágok,
Kiderül az ég,
És a föld most készül ülni
Drága ünnepét
Szíveinkben, mint a földön,Képtalálat a következőre: „húsvéti kosár”
Ma öröm legyen,
Feltámadt az istenember
Győzedelmesen.
 
Akik tanait gyűlölték,
Meg nem ölheték.
Nem rejtette sír magába
Égi szellemét.
Mert égből eredt, s nem is volt
Születése sem…
Feltámadt az istenember
Győzedelmesen!
 
Kettős ünneplés azóta
Minden kikelet!
A mennyországé és a földé…
Ünnepeljetek!
Adjatok hálát, hogy ismét
Új világ terem,
S feltámadt az istenember
Győzedelmesen!
 
Képtalálat a következőre: „húsvéti kosár”Aki tudja, 

mint töré fel

Sírját a dicső:
Aki látja, hogy a földön
Minden újra nő:
Gondoljon feltámadásra,
Mely örök leszen…
Feltámadt az istenember
Győzedelmesen!
 
Adjatok hálát, s virágot,
Tömjént hozzatok.
Hallelujah! Hallelujah!
Zengje ajkatok.
Mert feltámadtok ti is
 még
Valamennyien,
Mint az istenember egykor:

                                                                   Győzedelmesen!

 


 Kapcsolódó kép

  A szent sír és a feltámadás bazilika Jeruzsálemben
 

Képtalálat a következőre: „nagyböjt 1. vasárnapja b év”

Krisztus keresztje a mi menedékünk.


Kapcsolódó kép

 És fölzúgnak a hamuszín egek,
hajnalfele a ravensbrücki fák.
És megérzik a fényt a gyökerek
És szél támad. És fölzeng a világ.

Mert megölhették hitvány zsoldosok,
és megszünhetett dobogni szive -
Harmadnapra legyőzte a halált.
Et resurrexit tertia die.


Képtalálat a következőre: „húsvétvasárnap”